Anyakönyvi kivonatok kiállítása

Anyakönyvi kivonat kiállítása bármely anyakönyvvezetőnél kérelmezhető.

A 2014. július 1-től hatályos új anyakönyvi jogszabályok értelmében az anyakönyvi kivonatok kiállítási határideje az alábbiak szerint módosul:

Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet 48. § -a értelmében:

Az anyakönyvi okiratot a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, ha az anyakönyvi okirattal igazolni kívántadat az elektronikus anyakönyvnek adattartalma, de az elektronikus anyakönyvbe még nem jegyezték be, a bejegyzéstől számított nyolc napon belül kell kiállítani, és azt a személyesen megjelent kérelmezőnek átadni vagy a kérelmezőnek elküldeni.

A papír alapon benyújtott, anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet az anyakönyvi okirattal érintett adattartalomnak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében az EAK rendszerben a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül rögzíteni kell.

Azonnali kivonat kiállításra nem acsai anyakönyvi eseménynél (amennyiben az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza az anyakönyvi bejegyzést) nincs lehetőség.

Anyakönyvi kivonatok fajtái:

• születési
• házassági
• bejegyzett élettársi kapcsolat
• halotti

Az anyakönyvi kivonatot az érintett vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén szülője vagy a szülő által meghatalmazott személy részére állítható ki az okmány. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy (bírósági, földhivatali, hagyatéki eljárásban) annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.

 Szükséges dokumentumok:

• Személyazonosításra alkalmas okmány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély
• Lakcímigazolvány, amennyiben rendelkezik vele
• Amennyiben meghatalmazott, úgy közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával  ellátott) eredeti meghatalmazás

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek: Az anyakönyvi kivonatok kiállítása illetékmentes.

Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok: 

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010.évi I. törvény
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Haláleset anyakönyvezése

A halálesetet anyakönyvezés céljából – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni.

A haláleset bejelentéséhez minden esetben szükséges:

– az orvos által kiállított, orvosi pecséttel ellátott halott vizsgálati bizonyítvány
– jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről (halálozási lap)
– az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányai: személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély, lakcímkártya
– születési anyakönyvi kivonata
– családi állapotát igazoló okirata, ( ha az elhalt házas családi állapotú, a házassági anyakönyvi kivonata, ha elvált, a házasságát felbontó jogerős bírósági ítélete vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegy, az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat)
– a halálesetet bejelentő személyi igazolványa, lakcímkártyája
– szükséges az elhalt hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt temetésének, az urna elhelyezésének helyéről

Kórházon kívüli halálesetnél (amennyiben az elhunytat hamvasztani szeretnék) a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala Népegészségügyi Osztály engedélye szükséges.

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek: az eljárás illetékmentes.

Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok:

– Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
– Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014(V.19.) KIM rendelet

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

Az apai jogállás keletkezésének feltétele a házassági kötelék, élettársak esetén reprodukcióra irányuló különleges eljárás, apai elismerő nyilatkozat, vagy bírósági határozat.

Az apai elismerő nyilatkozatot és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A jegyzőkönyv vagy okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza.

Előre történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:

• Lakóhelytől függetlenül intézhető.
• Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.

A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges okiratok:

• mindkét szülő érvényes személyi igazolványa (ennek hiányában érvényes magyar útlevele), valamint lakcímét igazoló lakcímkártyája
• az anya elvált családi állapota esetén záradékolt házassági kivonata, vagy eredeti, jogerős bontó ítélete. Ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
• a terhesgondozási-kiskönyvet,
• valamint szakorvosi igazolást a szülés várható időpontjáról, melyet szülész-nőgyógyász állít ki, kifejezetten apai elismerő nyilatkozathoz.

Ha az egyik fél külföldi állampolgár, kérjük Önöket, hogy tájékozódjanak személyesen az anyakönyvvezetőnél!

A gyermek megszületése után történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:

• Lakóhelytől függetlenül intézhető.
• Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.

A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges okiratok:

• a gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája
• az anya családi állapotát igazoló okirata (ha az anya elvált, a záradékolt házassági kivonata, vagy eredeti, jogerős bontó ítélete; ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata)
• mindkét szülő érvényes személyi igazolványa (ennek hiányában érvényes magyar útlevele), valamint lakcímét igazoló lakcímkártyája

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek: az eljárás illetékmentes.

Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok: 

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014(V.19.) KIM rendelet
• A Polgárjogi Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyv

Házassági névviselési forma módosítása

A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint képezhető.
A házassági névviselési forma az érintett kérelmére módosítható. A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni.

Az eljáráshoz szükséges:
– személyi igazolvány és lakcímigazolvány,
– eredeti házassági anyakönyvi kivonat

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek:

Az eljárás illetéke 3000.-Ft, a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.
Az illetéket a kérelmen illetékbélyeg formájában vagy banki átutalással vagy postai csekken lehet leróni, utóbbiak esetén a befizetés tényét igazolni kell.

Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok:

– Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010.évi I. törvény
– Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014(V.19.) KIM rendelet
– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
– A Polgárjogi Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyv

Születési családi és utónév változtatása

A születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv engedélyezi.

Születési névváltoztatási kérelem személyesen, bármely anyakönyvvezetőnél előterjeszthető. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét, bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.

A kérelem benyújtásához szükséges okiratok:
– az érintett fél személyazonosító okmánya, lakcímkártyája
– születési anyakönyvi kivonata
– ha házas, a házassági anyakönyvi kivonata
– kiskorú gyermekének, gyermekeinek születési anyakönyvi kivonata

Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülők elváltak, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához. Ettől csak az az eset tér el, ha a szülő felügyeleti jogát megvonták és ezt jogerős bírósági ítélet igazolja.

Szülő családi nevének megváltoztatása kiterjed családi nevét viselő kiskorú gyermekére is. Kivétel: ha ezt a szülő kifejezetten nem kéri.

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek:

Az eljárás illetékköteles, első esetben 10.000 Ft, további névváltoztatások esetén 50.000 Ft. Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.

Az illetéket a kérelmen illetékbélyeg formájában vagy banki átutalással vagy postai csekken lehet leróni, utóbbiak esetén a befizetés tényét igazolni kell.

Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok:
– Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010.évi I. törvény
– Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014(V.19.) KIM rendelet
– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
– A Polgárjogi Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyv

Külföldön történt anyakönyvi esemény hazai anyakönyvezése

Külföldön történt születést, házasságkötést, bejegyzett élettársi kapcsolatot, halálesetet bármelyik anyakönyvvezetőnél bejelenthetik.
Külföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár anyakönyvi eseményeinek anyakönyvezését a külföldi lakóhelye szerint illetékes konzulnál is kezdeményezheti.

– Születés

Az anyakönyvezéshez szükséges okiratok:

– a külföldi anyakönyvi okirat (vagy annak hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI), szükség esetén diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille hitelesítéssel ellátva
– a szülő(k) házassági anyakönyvi kivonata
– a szülő(k) magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes gyermek esetében),
– nagykorú kérelmező magyar állampolgárságát igazoló okmánya (érvényes személyazonosító igazolvány/útlevél)

Amennyiben a szülők a házasságban saját nevüket viselik, és a gyermek első gyermek, valamint a szülők házassági anyakönyvi kivonata nem tartalmazza a születendő gyermekek családi nevét, úgy mindkét szülő nyilatkozata szükséges a családi név meghatározásához.
Az Anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, átveszi az iratokat az ügyféltől, majd továbbítja. A tényleges anyakönyvezést a Budapest Főváros Kormányhivatala Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya végzi.

– Házasság

Ha a házastársak mindketten magyar állampolgárok, az anyakönyvezéshez szükséges okiratok:
– mindkét házastárs magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat),
– mindkettőjük születési anyakönyvi kivonata,
– a házasságot megelőző özvegy, elvált családi állapot esetén az előző házasság záradékolt házassági anyakönyvi kivonata,
– a külföldi házassági okirat (vagy annak hitelesített másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI), szükség esetén diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille hitelesítéssel ellátva.

Amennyiben a külföldi okirat nem tartalmazza a házastársak házasságban viselt nevét, a házastársaknak személyesen meg kell jelenniük és nyilatkozniuk erről.
Ha a házastársak a házasságban saját nevüket viselik, javasolt mindkét házastárs megjelenése, hogy a születendő gyermekeik családi nevére nyilatkozni tudjanak.

Külföldi házastárs esetén javasolt a külföldi fél személyes megjelenése, emellett szükséges az állampolgárságát és a névviselését igazoló okmánya (útlevél).
Az Anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, átveszi az iratokat az ügyféltől, majd továbbítja. A tényleges anyakönyvezést a Budapest Főváros Kormányhivatala Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya végzi.

– Bejegyzett élettársi kapcsolat
Külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyveztetése ügyében kérjük Önöket, hogy tájékozódjanak személyesen az anyakönyvvezetőnél!

– Haláleset
Az eljárást a hozzátartozó (házastárs, gyermek) kezdeményezi, de eljárhat meghatalmazottja is.
Az anyakönyvezéshez szükséges:
– az elhalt magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat)
– a külföldi halotti anyakönyvi okirat (vagy ennek hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI), szükség esetén diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille hitelesítéssel ellátva
– az elhalt születési anyakönyvi kivonata
– házas családi állapot esetén a házassági anyakönyvi kivonata
– az elhalt özvegy, vagy elvált családi állapotát igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat

Az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, átveszi az iratokat az ügyféltől, majd továbbítja. A tényleges anyakönyvezést a Budapest Főváros Kormányhivatala Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya végzi.

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek: az eljárás illetékmentes.

Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok:

– Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010.évi I. törvény
– Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014(V.19.) KIM rendelet
– A Polgárjogi Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyv